Horvátország térképHorvátország Magyarországról délre fekvő független köztársaság. Területe 56 ezer négyzetkilométer, lakossága 4,6 millió fő. Horvátország fővárosa Zágráb. Hazánkhoz való közelségének és tengerpartjának köszönhetően egy nyaralás tökéletes célpontja lehet Horvátország, sok utazási iroda is szervez utat, de egyénileg is könnyen megközelíthető az ország, mindössze egy autó és egy térkép szükséges, szállás (camping, hotel vagy apartma) is könnyen található.

Horvátország földrajza

Horvátország közelségével és változatos tájaival magyar turisták tömegeit vonzza évről évre. Gyönyörűek a Száva menti síkságok, a Dinári-hegység vonulatai is, de kétségtelenül a legtöbb utazó az Adriai-tenger partját és a part menti szigeteket keresi fel. Horvátország térképe itt található.

Az Adriai-tenger

Az Adriai-tenger Horvátország legkedveltebb turistacélpontja. Az Adria a Földközi-tengernek az Appeninni- és a Balkán-félsziget közé eső melléktengere, amit az Otrantói-szoros köt össze a Jón tengerrel, 131 ezer négyzetkilométer. Az Adriai-tenger partján fontos kikötők találhatók, úgy mint az olasz Velence, vagy a horvát Rijeka (a korábbi Fiume). Népszerűek fürdőhelyei is, melyek a sík és egyenes olasz partvidéken (pl. Rimini), és az egyenetlen, szigetekkel tagolt horvátországi területen is megtalálhatóak (pl. Split).

Horvátország gazdasága

Horvátország a szerbekkel vívott háború, és az azt követő függetlenség óta gazdaságilag rohamosan fejlődik. Fejlett a gabonatermesztése, jelentős energiagazdálkodás folyik (vízi erőművek, kevés kőolaj), s külön ki kell emelni a feldolgozóipart (textil-, élelmiszer- és a vegyipar). Ipari központja egyrészt az ország második legnagyobb városa, Zágráb, valamint a kikötővárosok (Rijeka, Split, Dubrovnik), ahol az idegenforgalom jelentős.

Horvátország történelme

HorvátországHorvátország viharos időket élt meg a közelmúltban, de történelme korábban sem volt eseményekben szegény. A mai horvátországi terület a Krisztus születése előtti 1. században lett a Római Birodalom része, majd a 7. században szlávok foglalták el. A horvát állam első királya Tomiszláv (925-928) volt, aki utódaival együtt elfoglalta Szlavóniát, és kiterjesztette ellenőrzését a dalmát városokra. A dinasztia 1091-ben bekövetkezett kihalása után Horvátország nem tudta megtartani függetlenségét sem Velencével, sem Magyarországgal szemben, s a nemesség 1102-ben elismerte horvát uralkodónak a magyar királyt.

Horvátország a koraújkorban

1527-ben, amikor is Habsburg Ferdinándot választották meg királyuknak a horvát nemesek, a terület osztrák uralom alá került, a belügyeket a központilag kinevezett bán irányította. A 17. század legvégétől, a török elnyomás megszűntétől ismét Magyarországhoz tartozott Horvátország. A 18. században közelebb került egymáshoz a horvát és a magyar nemesség az osztrák abszolutizmus következtében. 1815 után Horvátország lett a délszláv nemzeti újjászületés, az illírizmus bölcsője. Az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc leverésében segítséget nyújtott az osztrákoknak Horvátország, de ebből különösebb hasznot nem tudott húzni, sőt a kiegyezésig ők is szenvedtek a Habsburgok önkényétől. Az 1867-es osztrák-magyar kiegyezés során Horvátország és Szlavónia Magyarországoz került, míg Dalmácia osztrák terület maradt. Egy évvel később, 1868-ban létrejött a horvát-magyar kiegyezés, mely értelmében Horvátország széles körű autonómiát kapott, ezzel rendezve a két ország viszonyát.

Horvátország útja a függetlenségig

Horvátország Zágráb1918-ban létrejött a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd ennek a föderációja, Jugoszlávia. Hamarosan kiéleződtek a szerb-horvát ellentétek, ennek hatására megalakult az Ante Pavelics által vezetett usztasa mozgalom, mely főszerepet vállalt I. Sándor jugoszláv király meggyilkolásában 1934-ben. A második világháborúban, 1941 áprilisában Pavelics – a németek támogatásával – kikiáltotta a független horvát államot, ami később Jugoszlávia egyik szövetségi köztársasága lett. Az ellentétek az 1980-as évek végén éleződtek ki újra, ami az 1990-es évek elején háborúvá szélesedett ki. Horvátország eleinte az államszövetség átalakítását követelte, majd miután ez sikertelen maradt 1991. június 25-én kinyilvánította függetlenségét, melyre válaszul a jugoszláv hadsereg támadást indított. Hamarosan a legtöbb ország elismerte Horvátország függetlenségét.

Vissza a földrajz oldal főoldalára: Földrajz >>