Görögország (Hellász) egy dél-európai állam, melynek területe 132 ezer négyzetkilométer, lakossága 9,8 millió fő. Görögország fővárosa Athén. Kedvező fekvésének és tengerpartjainak köszönhetően egy nyaralás tökéletes célpontja Görögország, nem véletlen, hogy a legtöbb utazási iroda rendszeresen szervez utat „görögbe”.
Görögország földrajza
A Balkán-félsziget déli részén helyezkedik el Görögország. Domborzata erősen darabolt, mely a harmadkori földmozgásoknak – gyűrődéseknek, töréseknek – köszönhető. Görögország északi és középső részét a Pindosz és az Olimposz hegységek foglalják el, melyek között tágas medencék találhatók (Trákia, Tesszália, Macedónia, Boiótia, Attika). Délen a Peloponnészosz-félsziget található, melyet törésekkel szabdalt hegységek sorozata borít. Görögországot szigetcsoportok ölelik körül: Jón-szigetek, Szporádok, Kikládok és Kréta. A partvidék és az ország déli része mediterrán éghajlatú, sok tölgyerdő található itt. Északon a hegységekben a tél zord, a hegyek lejtőin jellemző a gesztenyeerdő. (Görögország térkép)
Görögország népessége
Görögország népességének növekedése lassú ütemű. Jellemzően nagyfokú az urbanizáció, a vidéki élet fokozódó nehéz körülményei ugyanis a városokba kényszerítik a parasztságot. Ugyanakkor a görög városokban viszonylag kevés a munka, így a lakosság egy része kivándorlásra kényszerül, a legtöbben Németországban telepednek meg.
Görögország gazdasága
A megművelésre alkalmas terület kevés, mindössze Görögország összterületének egyötöde, mégis a keresőképes lakosság fele mezőgazdasággal foglalkozik. Jelentős a hagyományos mediterrán növénytermesztés, úgy mint a búza, az olajbogyó, vagy a szőlő termesztése. Az öntözés, az északi sík talajok feljavítása további ágazatok elterjedését tette lehetővé: gyapot-, rizs-, dohány-, cukorrépa-termesztés. A görög hegyvidékekre korábban igen jellemző juh- és kecske-tenyésztés kihalófélben van a falvak elnéptelenedése miatt, de a szarvasmarha-tenyésztés továbbra is fontos szerepet tölt be, csakúgy mint a zöldség- és gyümölcstermesztés (déligyümölcs).
Görögország ipara főleg ásványi nyersanyagok kitermelésén alapul: bauxit, ólom, barnaszén, vas. A feldolgozóipar szükséges energiáját a vízi erőművek és az importált kőolajat finomító üzemek adják. A legtöbb üzem elsősorban a két peremvidék, Athén és Thesszaloniki környékén van. Görögország feldolgozatlanul exportálja nyersanyagainak nagy részét, a gépekből és fogyasztási cikkekből importra szorul. A kevésbé jelentős kereskedelmet és ipart nagy mértékben ellensúlyozza, hogy évente több millió turista keresi fel az országot, így az idegenforgalom virágzik.
Görög történelem (az ókori Görögország)
Görögország a civilizáció és kultúra egyik bölcsője, az első emberi telepek már az i. e. 7. évezredben megjelentek. Képtelenség lenne ezen az oldalon részletesen bemutatni a görögök, vagy akár csak az ókori Görögország történetét, így csak vázlatosan említjük a főbb korszakokat, eseményeket:
- I. e. 1600 körül: mükénéi kultúra
- I. e. II. évezred vége-i. e. 8. század: sötét kor (görög középkor)
- Türannisz-rendszer kialakulása (türannosz)
- Spárta és Athén városállamok felemelkedése
- Méd-perzsa háborúk (i. e. 490-479)
- Athén kiemelkedése, Perikilész, peloponnészoszi háború (431-404), Athén bukása
- II. Philipposz makedón király hódítása (338. khairóneai csata)
- Nagy Sándor (Alexandrosz) uralma, hellenizmus
- I. sz. 146: római hódítás
- Bizánci Görögország (7-10. század)
- Oszmán hódítás (II. Baszileiosz, 1018), Görögország Rumélia része
- 1832-ben függetlenség elismerése: a mai Görögország megalakulása
Az ókori Görögország művészete
A mükénéi civilizáció művészetéből csak épületalapok (templomok, házak) maradtak ránk. Jelentős a görögországi vallásos építészet, az első nagy templomok i. e. 7. században épültek, a kőépítészet elterjedésével fokozatosan megjelentek a nagy klasszikus oszloprendek. Az archaikus kori dór szobrászokat a férfi test valós arányainak keresése vezérelte, a jón iskola már felfedezte a női ruha finom ráncait is. Athén e két irányzat találkozási pontja lett a 6. században (Parthenón, Ergotimosz, Kleitiasz, Amaszisz, Exekiasz). Dór archaizmus koronái: az éjinai Aphaia-templom és az olimpiai Zeusz-templom. Klasszicizmus. Periklész kezdeményezésére épült újjá a méd háborúk után Athén: Agora, Parthenón és Akropolisz megépítése. Ión stílusban: Athéné Niké-templom, Erekhteión kultusztemplom.
Vissza a földrajz oldal főoldalára: Földrajz >>