Görögország (Hellász) egy dél-európai állam, melynek területe 132 ezer négyzetkilométer, lakossága 9,8 millió fő. Görögország fővárosa Athén. Kedvező fekvésének és tengerpartjainak köszönhetően egy nyaralás tökéletes célpontja Görögország, nem véletlen, hogy a legtöbb utazási iroda rendszeresen szervez utat „görögbe”.

Görögország földrajza

Görögország térképA Balkán-félsziget déli részén helyezkedik el Görögország. Domborzata erősen darabolt, mely a harmadkori földmozgásoknak – gyűrődéseknek, töréseknek – köszönhető. Görögország északi és középső részét a Pindosz és az Olimposz hegységek foglalják el, melyek között tágas medencék találhatók (Trákia, Tesszália, Macedónia, Boiótia, Attika). Délen a Peloponnészosz-félsziget található, melyet törésekkel szabdalt hegységek sorozata borít. Görögországot szigetcsoportok ölelik körül: Jón-szigetek, Szporádok, Kikládok és Kréta. A partvidék és az ország déli része mediterrán éghajlatú, sok tölgyerdő található itt. Északon a hegységekben a tél zord, a hegyek lejtőin jellemző a gesztenyeerdő. (Görögország térkép)

Görögország népessége

Görögország népességének növekedése lassú ütemű. Jellemzően nagyfokú az urbanizáció, a vidéki élet fokozódó nehéz körülményei ugyanis a városokba kényszerítik a parasztságot. Ugyanakkor a görög városokban viszonylag kevés a munka, így a lakosság egy része kivándorlásra kényszerül, a legtöbben Németországban telepednek meg.

Görögország gazdasága

Görögország utazásA megművelésre alkalmas terület kevés, mindössze Görögország összterületének egyötöde, mégis a keresőképes lakosság fele mezőgazdasággal foglalkozik. Jelentős a hagyományos mediterrán növénytermesztés, úgy mint a búza, az olajbogyó, vagy a szőlő termesztése. Az öntözés, az északi sík talajok feljavítása további ágazatok elterjedését tette lehetővé: gyapot-, rizs-, dohány-, cukorrépa-termesztés. A görög hegyvidékekre korábban igen jellemző juh- és kecske-tenyésztés kihalófélben van a falvak elnéptelenedése miatt, de a szarvasmarha-tenyésztés továbbra is fontos szerepet tölt be, csakúgy mint a zöldség- és gyümölcstermesztés (déligyümölcs).

Görögország ipara főleg ásványi nyersanyagok kitermelésén alapul: bauxit, ólom, barnaszén, vas. A feldolgozóipar szükséges energiáját a vízi erőművek és az importált kőolajat finomító üzemek adják. A legtöbb üzem elsősorban a két peremvidék, Athén és Thesszaloniki környékén van. Görögország feldolgozatlanul exportálja nyersanyagainak nagy részét, a gépekből és fogyasztási cikkekből importra szorul. A kevésbé jelentős kereskedelmet és ipart nagy mértékben ellensúlyozza, hogy évente több millió turista keresi fel az országot, így az idegenforgalom virágzik.

Görög történelem (az ókori Görögország)

Görögország a civilizáció és kultúra egyik bölcsője, az első emberi telepek már az i. e. 7. évezredben megjelentek. Képtelenség lenne ezen az oldalon részletesen bemutatni a görögök, vagy akár csak az ókori Görögország történetét, így csak vázlatosan említjük a főbb korszakokat, eseményeket:

Az ókori Görögország művészete

Görögország nyaralásA mükénéi civilizáció művészetéből csak épületalapok (templomok, házak) maradtak ránk. Jelentős a görögországi vallásos építészet, az első nagy templomok i. e. 7. században épültek, a kőépítészet elterjedésével fokozatosan megjelentek a nagy klasszikus oszloprendek. Az archaikus kori dór szobrászokat a férfi test valós arányainak keresése vezérelte, a jón iskola már felfedezte a női ruha finom ráncait is. Athén e két irányzat találkozási pontja lett a 6. században (Parthenón, Ergotimosz, Kleitiasz, Amaszisz, Exekiasz). Dór archaizmus koronái: az éjinai Aphaia-templom és az olimpiai Zeusz-templom. Klasszicizmus. Periklész kezdeményezésére épült újjá a méd háborúk után Athén: Agora, Parthenón és Akropolisz megépítése. Ión stílusban: Athéné Niké-templom, Erekhteión kultusztemplom.

Vissza a földrajz oldal főoldalára: Földrajz >>