Ázsia a Föld legnagyobb kontinense, területe 44 millió négyzetkilométer – az összes szárazföld közel egyharmada. Lakossága szintén a legnagyobb: 3,6 milliárd ember él a földrészen.
Ázsia földrajza
Ázsia tájai rendkívül változatosak. A Földközi-tenger hullámaitól a Csendes-óceán hatalmas víztömegéig fiatal, magas, gyakran jégmezőkkel borított hegységek övezik a földrészt: Kaukázus, Zagros, Hindukus, Pamír, Himalája (Mount Everest, 8848 méter, a világ legmagasabb csúcsa), és az indonéz szigetekben folytatódó, még emelkedőben lévő burmai lánchegységek. Ázsia északi területén alföldek és fennsíkok szabdalják a szibériai pajzs prekambriumi sziklarétegeit. Ázsia mai felszíne alapvetően a negyedkori gleccserek tevékenysége folytán alakult ki.
Ázsia déli részén két nagy földnyelv, az Arab-félsziget és a Hindusztáni-félsziget (Dekkán-félsziget) terül el. A kontinens keleti oldalát hegy födte szigetek füzére szegélyezi, ezeken erőteljes a vulkáni tevékenység és gyakori a földrengés: a szigetek a Csendes-óceán tűzövezetéhez tartoznak.
Ázsia éghajlata, időjárás
Ázsia éghajlata területi nagysága és a változatos természeti viszonyai miatt igen változó. Ázsia északi részén poláris éghajlat uralkodik, ennek sajátossága az, hogy főként a zord telek következtében nagyok a hőmérsékleti különbségek és kevés a csapadék. Legészakabbon a tundra, a tundranövényzet a jellemző, azaz sovány, mohás-zuzmós sztyepp. Délebbre a tajga övezet húzódik, illetve ahol túl kevés a csapadék a fákhoz ott füves puszták találhatók.
Nyugat-Ázsia és Közép-Ázsia éghajlata tengerszint feletti magasság (Arab-félsziget), illetve a tengertől távoli fekvés és a domborzati elrendezés (Tibet, Góbi sivatag) miatt száraz, helyenként hideg, máshol meleg, a csapadék kevés és rendszertelen, s a növénytakaró sem összefüggő. Csak Nyugat-Ázsia partszegélyén van igen enyhe mediterrán éghajlat.
Az éghajlat Dél-Ázsia és Kelet-Ázsia vidékein teljes mértékben a monszun által van meghatározva. A tél száraz és hűvös, a nyár meleg és esős, mert a déli passzátszél behatol az északi félgömbre. Ez a nedvességet hozó szél a nyári monszun. Az eső, különösen a magaslatokon, rendkívül bőséges. Dél felé fokozatosan az egyenlítői éghajlat válik uralkodóvá (Borneó). A monszun vidéket olyan erdő borítja, ahol mérsékelt égövi és trópusi növényzet keveredik.
Ázsia vízrajza
Ázsia vízrajzi hálózatát nagy mértékben befolyásolja az éghajlat és a domborzat, mondhatni ezeknek a függvénye. Szibéria vizét észak felé olyan nagy folyók, mint az Ob, a Jenyiszej és a Léna vezetik le, melyek télen a nagy hideg miatt befagynak, ezzel hatalmas árvizeket okozva a tavaszi olvadáskor. Nyugat-Ázsia és Közép-Ázsia vidékein a lefolyástalan területek a jellemzőek. A vizekben bővelkedő hegységekben a leereszkedő kevés folyó – a Tigris és az Eufrátesz kivételével – vagy a sivatagok homokjában tűnnek el, vagy beltengerekbe ömlenek. Ázsia monszun vidékein a bőséges esők duzzasztják a folyókat, melyek nyáron jelentősen megáradnak. Fontosabb ilyen folyók: Gangesz, Mekong, Jangce és a Huangho.
Ázsia lakossága
Ázsia nem csak a legnagyobb területű, de a legsűrűbben is lakott kontinens. Az Ázsia átlagos népsűrűségére vonatkozó adat (több mint 60 fő/négyzetkilométer) azonban rendkívül nagy eltéréseket takar. Ugyanis Szibéria, valamint Nyugat-Ázsia és Közép-Ázsia gyéren lakott, míg Ázsia népessége 90 százaléka a monszun vidéken, az összterület alig egyharmadán zsúfolódik össze.
Ázsia gazdasága
Gazdasági területen Ázsia elmaradott földrésznek számít, leszámítva természetesen Japánt, Oroszországot és az egyre inkább feltörekvő Kínát. Nyugat-Ázsia és Közép-Ázsia kedvezőtlen természeti viszonyai nem teszik lehetővé a gazdasági felemelkedést. A Perzsa-öböl (Arab-öböl) ugyanakkor jól jövedelmezik a kőolaj-kitermelés, de ennek csak a lakosság kicsiny hányada látja a hasznát. A monszun vidéken komoly problémát okoz a jelentős népszaporulat.
Kapcsolódó oldal: Amerika Afrika >>
Vissza a földrajz oldal főoldalára: Földrajz >>