Amerika az öt kontinens egyike, területe 42 millió négyzetkilométer, ezzel a második legnagyobb földrész. Amerika lakossága 850 millió fő. Amerikai két fő részre osztható, ezek Észak-Amerika és Dél-Amerika, melyeket egy keskeny földszoros, Közép-Amerika választ el egymástól. Amerika nevét Amerigo Vespucci után kapta, aki először nevezte Új világnak a földrészt, s készített leírásokat, valamint térképet. A kontinens felfedezőjéről, Kolumbusz Kristófról csupán Kolumbia kapta a nevét.
Amerika földrajza
Amerika határai: északon a Jeges-tenger, keleten az Atlanti-óceán, nyugaton a Csendes-óceán, illetve melléktengereik (Beaufort-tenger, Bering-tenger, Labrador-tenger, Karib-tenger), míg délen a Drake-átjáró. Az Atlanti-óceán partján végigvonuló ősi hegyláncokat (Appalache-hegység, Guyanai-hegyvidék, Brazil-felföld) síkságok (a Mississippi, az Amazonas, a Paraná-Paraguay folyók medencéi) választják el a Csendes-óceán partján húzódó fiatal hegyláncoktól (Sziklás-hegység, Andok). Amerika partvonalainak hossza 104 200 kilométer. A kettős földrész két része, Észak- Amerika és Dél-Amerika a Panama-csatorna 1914-es megépüléséig összefüggött egymással.
Amerika kialakulása
Amerika északi és déli része a perm földtörténeti időszak során egyaránt a Pangea szuperkontinens tagja volt, majd ennek szétdarabolódása után külön fejlődtek, s csak 2,5 millió évvel ezelőtt találkoztak újból. A külön fejlődést jól mutatja a Dél-Amerikában talált fosszilis nagyemlősök, melyek minden más fölrészen találtaktól eltérőek.
Amerika éghajlata
Észak-Amerika legnagyobb része mérsékelt és hideg éghajlati övbe tartozik, Közép-Amerika és Dél-Amerika elsősorban egyenlítői és tropikus éghajlatú. Amerika éghajlata alapvetően a földrajzi övezetességének megfelelően alakul, a kontinens nyugati partján végighúzódó hegyláncok, valamint a tengeráramlások azonban jelentős módosító szerepet töltenek be, elsősorban a csapadék eloszlásában.
Amerika vízrajza
Amerika vízrajza szinte teljes egészében lefolyásos jellegű. Domborzati viszonyainak köszönhetően az Atlanti-óceán vízgyűjtőterülete jóval meghaladja a Csendes-óceánét. Az Atlanti-óceánba és melléktengereibe torkollik Amerika óriásfolyóinak többsége: Amazonas, Mississippi, Paraná, Mackenzie, Orinoco. A Csendes-óceán folyói közül a Yukon és a Colorado a legfontosabb. Amerika legfontosabb tavai a Kanadai-pajzson találhatók: Nagy-Medve-tó, Nagy-Rabszolga-tó, Winnipeg-tó, Felső-tó, Erie-tó, Ontario-tó.
Amerika felfedezése
Amerika felfedezése Kolumbusz Kristóf nevéhez fűződik, de európaiak már korábban is jártak a kontinensen. Vörös Erik vezetésével már a 10. század végén partra szálltak a területileg Amerikához tartozó Grönlandon a skandinávok, s egyes feltételezések szerint a vikingek Észak-Amerikába is eljutottak.
Kolumbusz Kristóf 1492-ben érte el Amerika partjait, abban a tudatban, hogy az indiai szigetvilágot érte el, ezért is nevezte el az itt talált őslakókat indiánoknak. Kolumbusz ezt követően több utazáson is elérte Amerikát, de továbbra sem tudatosult benne, hogy egy új világot fedezett fel. Cabot és Cabral 16. század eleji utazásait, valamint Magellán 1520-as expedícióját követően az új kontinens keleti partvidékének körvonalai nagyjából ismertté váltak. A 16. század további fontos amerikai utazói, felfedezői: Balboa, Cortez, Pizarro, Cartier, Almagro, Orellana, Soto. Ezt követően a 17-18. század során utazók tucatjai jártak az Újvilágban, s fedezték fel az eddig ismeretlen belső területeket.
Kapcsolódó oldal: Ázsia Afrika >>
Vissza a földrajz oldal főoldalára: Földrajz >>