Alacsony-Tátra szállásAz Alacsony-Tátra (Nizke Tatry) az északnyugati-Kárpátok belső kristályos vonulatának legterjedelmesebb tagja Szlovákiában, a Fekete-Vág és a Garam felső völgye között. Az Alacsony-Tátra a Stureci-hágó és a Popova-hágó között körülbelül 95 kilométer hosszú, szélessége 15-20 kilométer.

Az Alacsony-Tátra kedvelt kirándulóhelye a magyar turistáknak, köszönhetően közelségének, a szállás viszonylag megfizethetőségének, az ún. Szlovák Paradicsom közelségének és természetesen a gyönyörű tájnak.

Az Alacsony-Tátra földrajza

Alacsony-TátraAz Alacsony-Tátra déli lejtői rövidebbek, meredekebbek, az északiak hosszabbak, lankásabbak. Az Ördöglakoma-hágó nyugati és keleti részre osztja. A nyugati rész magasabb, 2000 méter fölötti csúcsai (Gyömbér 2043 m, Hopok 2024 m, Deres 2004 m) északi oldaláról a jégkorban jégárak ereszkedtek le. Az Alacsony-Tátra keleti szárnya alacsonyabb, 1700-1900 méterig emelkedő főgerincén csak a Király-hegy (1948 m) északi tövében képződtek gleccsertápláló csonthógyűjtők. Itt fakadnak a Fekete-Vág, a Hernád, a Garam és a Gölnic forráságai.

Az Alacsony-Tátra északi oldalán, a Deményfalvi-völgyben, a többemeletes, helyenként jeges Deményfalvi-barlangrendszer Szlovákia leghosszabb barlangja (20,5 km). Keletebbre szűk szurdokok, mély zsombolyok találhatók (Stary hrad, Ohniste). Déli oldalán, a Sebes-ér völgyében 140 méterig mélyülő víznyelőbarlang van.

Az Alacsony-Tátra éghajlata

Az Alacsony-Tátra éghajlata, időjárása a magasság növekedésével hűvösödik. A januári középhőmérséklet –6 és –9 Celsius-fok között van, a júliusi 10-14 Celsius-fok között mozog. Hótakaró fedi 120-200 napon át az évben, az évi csapadékmennyiség 1000-1600 mm.

Az Alacsony-Tátra növényzete

Az Alacsony-Tátra nagy részét jegenyefenyős bükkösök, vörösfenyővel elegyes lucosok borítják. Terjedelmes kőtengereket hordozó főgerince a törpefenyő- és a havasi rétek övébe is fölnyúlik.

Kapcsolódó oldalak: Szlovákia térkép >>
Vissza a földrajz oldal főoldalára: Földrajz >>