A húsvét a zsidóság és a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe. A zsidó húsvét a pászkaünnep, az egyiptomi szabadulásra való emlékezés, míg a keresztény húsvét Jézus Krisztus feltámadásáról való megemlékezés.
A zsidó húsvét története
A zsidó húsvét eredetileg az aratás kezdetének az ünnepe volt, azaz természeti ünnep volt (i. e. 9. század). Egy-egy hibátlan bárányt öltek le az előestéjén a hétnapos ünnepnek, s úgy sütötték meg, hogy ne törjék meg a csontot. Elfogyasztása kovásztalan kenyér (macesz), valamint keserű saláta kíséretében történt.
A keresztény húsvét eredete
A keresztény húsvét Jézus Krisztus feltámadására való emlékezés, hálaadás az általa elvégzett áldozatért, melyeket értünk, emberekért tett. Jézus helyettesítő áldozata lehetővé tette ugyanis, hogy ne bűneink szerint legyünk megítélve, hanem a Jézusba vetett hit által üdvözülhessünk, kegyelemből. A keresztény húsvét időpontja a 325-ös niceai zsinaton lett meghatározva. Eszerint a tavaszi napéjegyenlőséggel (március 21.) egybeeső, vagy az azt követő holdtölte utáni első vasárnap a húsvétvasárnap. A húsvét így, ellentétben a karácsony ünnepével, minden évben más napra esik, de mindig március 22. és április 25. között. A húsvét meghatározza a többi mozgó ünnep dátumát is: farsangvasárnap, virágvasárnap, áldozócsütörtök, pünkösd, Szentháromság vasárnapja, Úrnapja. A húsvét magyar elnevezése onnan származik, hogy ekkor ér véget a nagyböjt, a hústól való 40 napos tartózkodás.
Húsvét körüli további ünnepek
- Áldozócsütörtök: A keresztény egyházban húsvét ünnepét követő negyvenedik nap, a mennybemenetel napja, azaz Jézus mennybemenetelét ünnepeljük, ekkor ér véget a húsvéti kötelező áldozás időszaka.
- Virágvasárnap: A keresztény húsvét előtti vasárnap. Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emléknapja.
- Pünkösd: A húsvét utáni hetedik vasárnap és az azt követő hétfő. A Szentlélek apostolokra való kiáradásának, az Egyház megalakulásának ünnepe. A zsidó vallásban annak emléknapja, amikor Mózes a Sínai-hegyen átvette a törvény tábláit. Időpontja, neve, tárgya és jellege sokat változott (pl. aratási ünnep, ötvenedik nap, az első termés ünnepe).
Húsvéti népszokások
Ez a részleg még hiányos, itt a különböző húsvéti népszokásokról lesz rövid leírás. Dekoráció, locsoló, locsolóvers, nyuszi, nyúl, recept, húsvéti tojás, vers, versek...
A húsvét időpontja, dátuma
Mikor van húsvét? Vagy éppen: mikor lesz húsvét? Tesszük fel sokszor a kérdést, álljon hát itt a válasz. A húsvéti dátum az alábbi napokra esik/esett a következő években.
- 2005. évi húsvét: március 27.
- 2006. évi húsvét: április16.
- 2007. évi húsvét: április 8.
- 2008. évi húsvét: március 23.
- 2009. évi húsvét: április 12.
- 2010. évi húsvét: április 4.
- 2011. évi húsvét: április 24.
- 2012. évi húsvét: árpilis 8.
- 2013. évi húsvét: március 31.
- 2014. évi húsvét: április 20.
- 2015. évi húsvét: árpilis 5.
- 2016. évi húsvét: március 27.
- 2017. évi húsvét: április 16.
- 2018. évi húsvét: április 1.
- 2019. évi húsvét: április 21.
- 2020. évi húsvét: április 12.
Ha valakinek fontos a képeslap küldés, érdemes jól megjegyezni az adott év dátumát, vagy bírni a keresőbe a „húsvét ideje” vagy „húsvét napja” kifejezést. Népszerűek a húsvéttal kapcsolatos háttérképek is.
Vissza az egyéb főoldalra: Egyéb >>